Van egy kis falu Borsodban, ahol a beszámolók szerint budapesti szinten vannak a lakásárak. Az okok mögött egy érdekes helyzet áll, egy közel száz éve halott csodarabbi, akinek azóta is csodájára járnak a gyakran külföldről érkező zarándokok, folyamatos keresletet adva ezzel a helyi lakáspiacnak - írja a 24.hu.
Árad a Sajó a heves esőzések miatt, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében több mellékutat is lezártak - közölte a Magyar Közút Nonprofit Zrt. az MTI-vel.
Nyolc településen veszélyessé vált a levegő minősége - derül ki a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) csütörtökön közzétett, az előző napi méréseket ismertető térképének adataiból.
Négy autó ütközött az M3-as autópályán Mezőkeresztesnél kedden kora este, a Budapest felé vezető oldalon; az Útinform szerint 3-4 kilométeres torlódás alakult ki.
Magyarország északkeleti része keveseknek jutna eszébe, ha az ország fejlett régióit kéne sorolni, inkább az egykori szocialista ipar – mára gazdátlanná vált, rozsda rágta – mintagyárai, az Acélváros felett magasodó Avas paneltömbjei rémlenek fel, jobb esetben természeti értékei, mint az Aggteleki-cseppkőbarlang, a Tokaji borvidék vagy a Lillafüredi Palotaszálló és környezete. Pedig az elmúlt bő tíz évben jelentősen megváltozott ez a vidék, amelyről nemcsak a gombaként szaporodó ipari parkok és ott felépülő gyártóüzemek árulkodnak, de a KSH idevágó gazdasági statisztikái is, nem beszélve az infrastrukturális és turisztikai beruházásokról.
Négysávossá szélesítik a 37-es számú fő út Gesztely és Szerencs közötti szakaszát; a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. 21 milliárd forintos beruházásának alapkövét szerdán helyezte el Koncz Zsófia (Fidesz), a térség országgyűlési képviselője, Tóth Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) közlekedésért felelős helyettes államtitkára és Pántya József, a NIF Zrt. útfejlesztési igazgatója a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Gesztely határában. A 37-es fő út Miskolc-Gesztely közötti szakaszát már régebben 2x2 sávossá bővítették, most tovább folytatódik a beruházás, egészen Szerencsig.
Az Alteo befejezte a több mint 100 éve üzemelő, műemlékké nyilvánított Gibárti Vízerőmű felújítását, az erőmű további hosszú távú működésének biztosítása érdekében. A rekonstrukciós munkálatok célja volt a rendelkezésre álló természeti erőforrás, a Hernád folyó hasznosításának növelése is. A vízerőmű ugyan 2020 októberében megkezdte a kereskedelmi üzemét, de a nagyközönség számára csak várhatóan jövő tavasszal nyitja meg kapuit.
2006-ban családi vállalkozásként indult a mostanra 5 kontinensen, több mint 50 országot lefedő export piaccal rendelkező HELL ENERGY, amely Magyarországon kívül többek között Bosznia-Hercegovinában, Bulgáriában, Cipruson, Görögországban, Horvátországban, Észak-Macedóniában, Romániában és Szlovákiában is piacvezető. A céget nem érintette kedvezőtlenül a járványhelyzet sem: előre láthatóan legalább 20 százalékkal tudják növelni árbevételüket az előző évhez képest, és jövőre újabb fejlesztések várhatóak a cégcsoportnál.
Kisvállalkozásokból is lehet sikeres céget építeni Magyarországon. Sok olyan vállalat van, amely egy műhelyből, egy garázsból, vagy egy kisüzemből indult, de mára már tőkeerős, piacán meghatározó, akár nemzetközi szinten is sikereket elérő céggé vált: nevezhetjük őket akár példaképeknek is. Közöttük bőven találunk olyanokat, amelyek nem feltétlenül vannak a gazdasági sajtó fókuszában, nem szólnak róluk a hírek minden nap, de mégis kiemelkedő teljesítményt nyújtanak nap, mint nap. A cikksorozat támogatója a Budapest Bank.
Négysávossá bővítik a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei 37-es számú főút Gesztely és Szerencs közötti 19 kilométeres szakaszát, a beruházás több mint 35 milliárd forintba kerül - mondta Palkovics László innovációs és technológiai miniszter hétfőn Szerencsen, sajtótájékoztatón. Az útépítés a jövő évben kezdődik meg, a 37-es út Miskolc-Gesztely közötti szakaszát már korábban négysávosították.
Borsod-Abaúj-Zemplén megyében sokáig nem találtak új koronavírus-fertőzöttet, az elmúlt napokban azonban látványosan megugrott a szám. A mai 16 esetből 12-t itt találtak.
Amennyiben a budapesti, központi besorolású, de akár országos kihatású nagyprojektek torzító hatásától eltekintünk, akkor Borsod-Abaúj-Zemplén megyébe érkezik a 2014-2020-as uniós fejlesztési ciklusban a legtöbb megítélt támogatás, ami jelenleg 647 milliárd forintot tesz ki - mutat rá összefoglalójában a Világgazdaság. A dobogón ezután Hajdú-Bihar megye következik 592 milliárd forinttal, majd Szabolcs-Szatmár-Bereg megye jön 373 milliárddal. Az, hogy éppen ezek az észak-magyarországi megyék állnak a rangsor élén, kedvező, hiszen az Európai Unióból érkező pénzek felzárkóztatási célt szolgálnak, márpedig éppen ez a térség az egyik leginkább elmaradott még az egy főre jutó GDP és egyéb mutatók alapján.
A magyar állam 20 százalékos tulajdonrészt vásárolt több mint 30 millió euróért az Ózdi Acélműben a jelenlegi tulajdonos német Max Aicher-csoporttól - jelentette be a tranzakcióban az államot képviselő Palkovics László innovációs és technológiai miniszter hétfőn rendkívüli sajtótájékoztatón, Budapesten. "Tekintettel arra, hogy a Társaság jövőbeni beruházásaival az acélfeldolgozó ipar meghatározó ágaiban növelhető a foglalkoztatottak száma - közérdekből nemzetstratégiai jelentőségű összefonódásnak minősíti" ezt a kormány - derült ki a vonatkozó kormányrendeletből, amely megjelent a mai Magyar Közlönyben.
A növekedési rangsor végén uniós országok kullognak.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
2025 a „a haza védelmezőjének éve” lesz.
A közútkezelő az ünnepek alatt várhatóan megnövekedő forgalomra is figyelmeztet.
A megválasztott elnök megfenyegette Panamát.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?